Miért fontos döntést hoznunk Isten mellett?
A személyes életünkben meghozott döntéseink nagyon sokban befolyásolják az örök életünket. Éppen ezért van pár olyan kérdés, amit nagyon fontos, hogy az ember feltegyen magának. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása jelentheti a különbséget élet és halál között. Mielőtt megnézünk pár ilyen kérdést, nézzünk meg egy bibliai történetet!
A Máté 27. részében láthatjuk azt a jelenetet, amikor Jézus Pilátus előtt állt. Jézus Krisztust elárulta Júdás, majd a római katonák letartóztatták. Pilátus elé állították, aki úgy gondolta, Jézus sorsa az ő kezében van. Nem tudhatta, hogy ami valójában az ő kezében volt, az a saját sorsa volt. Ahogy ott ült a bírák székében, Jézussal szemben, feltett egy olyan kérdést, amit mindannyiunknak át kell gondolnia. Nem biztos, hogy Pilátus tisztában volt azzal, hogy mennyire fontos kérdést tett fel, vagy azzal, hogy a döntése mennyire fogja befolyásolni az örök életét.
A Máté 27:22-ben felteszi a kérdést: “Mit cselekedjem hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?” És erre a válasz egyhangúan az volt: “Feszíttessék meg!” – ez végül meg is történt.
Ma is fel kell tennünk a kérdést: “Mit tegyünk Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?” Erre a kérdésre két válasz lehetséges. Vagy elfogadjuk Őt, mint Urunkat, életünk Megmentőjét, vagy elutasítjuk Őt ebben a szerepben.
Nincs olyan opció, hogy majd később gondolkodok róla. Ez már egyenlő az elutasítással.
Most már tudjuk, mit jelent elfogadni vagy elutasítani Jézust. A Biblia nem írja, hogy Pilátus hitt-e Jézusnak végül, de egy dolog biztos: miután befejezte a földi életét, utána már biztosan hitt benne. Sajnos akkor már túl késő volt. Minden, ebben az életben hozott döntésünknek következményei lesznek az örök életben.
Mi van akkor, ha valaki elfogadja Jézust? Ez vajon elég? Abszolút nem! Miután elfogadtuk Őt Urunknak és megmentőnknek, minden nap újra és újra el kell döntenünk, hogy hogyan válaszolunk erre a kérdésre: “Mit teszünk ez után Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?”
Berakjuk Őt a “vasárnapi” dobozba és csak akkor vesszük elő, amikor megyünk gyülekezetbe? Talán ezen kívül, amikor bajban vagyok akkor is kiáltok hozzá? Elmondom a barátaimnak és ismerőseimnek, hogy Jézus követője vagyok? Ha megtesszük utána ennek látszania is kell. Nem lehetünk olyanok, mint bárki más.
Mi van, ha valaki ez miatt gúnyt űz belőlünk? Mi van, ha bele sem illünk a közösségbe?
A keresztényeknek minden nap meg kell válaszolnia ezt a kérdést! Mit teszünk ezután Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?
Néhány kérdésben le tudjuk ellenőrizni magunkat.
Például:
– Foglalkozok eleget bibliaolvasással és tanulmányozással, vagy hagyom, hogy az asztalon porosodjon a Biblia?
– Közel tudok kerülni Istenhez imában, és személyesen meg tudom ismerni őt, vagy inkább bekapcsolom a televíziót, hogy ne legyen olyan nagy a csend?
– Járok gyülekezetbe, vagy inkább egy bevásárlóközpontba megyek, vagy szórakozni a barátaimmal?
– Figyelek arra, hogy miket nézek meg a televízióban, vagy elhitetem magammal, hogy az a sok durvaság, trágárság, és szexuális tartalom nem befolyásol engem?
– Lelkesítő keresztény zenéket hallgatok, vagy olyanokat, amik nem járulnak hozzá a szellemi épülésemhez?
– Odafigyelek a beszédstílusomra, vagy ugyanolyan mocskosan beszélek, mint a világi emberek?
– Bátorítom és támogatom a többi keresztényt, vagy úgy vagyok vele, hogy semmi közöm hozzá?
Jézus azt mondta: “Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt” (Máté 10:32)
Még egyszer felteszem a kérdést: Te mit tennél Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?
Magyarra fordította: Mogyorósi Szilárd
Forrás: CBN.com