Ifjúsági Fórum a pécsi Ifjúsági Gyülekezetben – 2017. február 24.

Az Ifjúsági Istentisztelet keretén belül immár negyedik alkalommal került sor a gyülekezet prominens házaspárjai, az örök ifjak és a náluk néhány évtizeddel fiatalabbak közötti kötetlen, fórum jellegű beszélgetésre. Február utolsó pénteki napján Dr. Lukács Andrással és feleségével, Lukács Ibolya Annával találkozhattak a fiatalok. András a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvostudományi Karának Biofizikai Intézetében intézetvezető helyettes docens, míg Ibolya a Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény valamint a Bornemissza Péter Gimnázium tanára, illetve mind a ketten a Hetek Közéleti Hetilap munkatársai. Ibolya a külpolitikai rovat felelős szerkesztője, míg András a tudományos rovat vezetője. Mindezek mellett három gyermek nevelésében is derekasan helytállnak.

Megtérésük története

András Marosvásárhelyről, értelmiségi családból származik. Gyermekként évekig éltek Nagyváradon, ahol a Ceaușescu-éra során átélte, milyen, amikor bizonyos élelmiszerekhez csak a jegyrendszer nyújtotta szűkös keretek között lehet hozzájutni. Ennek ellenére kifejezte, hálás a szüleinek, mivel az ő közreműködésüknek köszönhetően a helyzet okozta kellemetlenségekből öccsével vajmi keveset érzékeltek. Végül egy családegyesítési program keretében költöztek Erdélyből a mai Magyarország területére, csatlakozva az itt élő nagybátyhoz és nagyszülőkhöz. András tanúsága szerint testvére és saját életében a lázadó periódus egy rövid időszakot foglalt magába, mely főleg a Deep Purple albumok megvásárlásában és hallgatásában csúcsosodott ki. András először egy nem sokkal korábban megtért barátjától hallott Jézus Krisztusról, mint feltámadott Messiásról. A beszélgetés nagy hatással volt rá, elhatározta, átadja az életét Jézusnak. Egy másik eszmecsere során azonban, ahogy ő fogalmazott a kommunikációs partnere kibeszélte az elhatározásából. Ennek ellenére a téma folyamatosan motoszkált benne, a hit lassan növekedett. Egy újabb, az eső elől egy homályos kapualjba húzódva lefolytatott diskurzus során egy másik keresztény fiatalembertől származott a fordulatot jelentő kijelentés; a hit alapvetően egy döntés.

Andrásnak ez volt az, ami egyértelművé tette, ha ő hinni akar abban a Jézusban, akiről korábban volt lehetősége hiteles bizonyságot hallani, akkor csupán egy döntést kell meghozzon a hit mellett.

Számára a keresztény élet egy kapualjban kezdődött. Az akkoriban BME-s mérnök-fizikus hallgató azonnal bekapcsolódott a gyülekezet sok fronton zajló tevékenységébe. A szülők kezdetben nem nézték jó szemmel András és a nem sokkal utána megtért öccse „szektássá” válását. Hozzáállásukban András öccsének korábban nehézkesen zajló tanulmányaiban a megtérést követően beállt radikális pozitív irányú fordulat megtapasztalása hozott fordulatot. Ezt követően ők maguk is a Hit Gyülekezete és a fiaik védelmében kardoskodtak nem egy alkalommal.

András először egy nem sokkal korábban megtért barátjától hallott Jézus Krisztusról, mint feltámadott Messiásról

Ibolya budapesti polgári család sarja. Bár édesapját korán elveszítette, édesanyja mindent megtett azért, hogy gyermekeinek kényelmes és nyugodt életkörülményeket biztosítson. Ibolya az ELTE-n végzett, magyar-angol-orosz-finn szakos tanárként. Bár otthon nem igen esett szó Istenről, Ibolya még is hamar Istent kereső személlyé vált. Baráti köre sok, szellemileg hasonlóan éhes fiatalból állt, akik közül többen az okkultizmus bugyraiba is leereszkedtek. Ibolya utólag kegyelemnek tekinti, hogy ezekben személyesen nem vett részt, bár minden tapasztalatot alaposan átbeszéltek ismerőseivel. Közülük egy házaspár több keresztény felekezetben is járt. Ibolya gyakran beszélgetett velük a tapasztalataikról, azonban unszolásuk ellenére sem vett részt a társaságukban egyetlen „spirituális kirándulásukban” sem. Egyik alkalommal azonban a szóban forgó házaspár egy pünkösdi gyülekezetben járt, ahol valami megérintette őket. Azonban az Istentisztelet után a szolgálónak feltett kérdéseiket az illető bonyolultnak találta, így azt javasolta nekik, menjenek el a Hit Gyülekezetébe, ott nagyobb eséllyel kaphatnak adekvát válaszokat azokra. Ezt a tapasztalatukat is megosztották Ibolyával, majd elmentek a Gyülekezetbe is.

Ide neked is el kell jönnöd!

Ezzel fogadták a következő találkozón Ibolyát. Ibolya ennek a hívásnak engedett és 1991-ben megtért Jézus Krisztushoz, ugyan abban az évben, amikor András is átadta az életét a Megváltónak. Ibolya számára nagy bizonyság volt, hogy míg korábban kizárólag társaságban volt hajlandó közösségi eseményekre elmenni, addig a Hit Gyülekezetébe egyedül látogatott el, mivel az ismerősök mégsem tudtak az adott Istentiszteleten részt venni. Elmondása szerint egy ilyen körülmény esetén más esetben bizonyosan távol maradt volna az adott rendezvénytől. Akkor azonban valami miatt nem változtatott az elhatározásán.

Ibolya, bár hosszú ideig várt az Úrban, hogy „az igazi” eljöjjön, de végig biztos volt abban, hogy ezen a területen is áldás vár rá. Ahogy egy munkatársa megfogalmazta a számára; Ibolya, neked minden sikerül! András és Ibolya egy a Hetek által szervezett újságíró tanfolyamon találkoztak, ahol Ibolya stilisztikai gyakorlatokat tartott az tanfolyamon résztvevőknek, így Andrásnak is. Az ismeretségük hamar házasságba torkollott, amelynek gyümölcsei két leány- és egy fiúgyermek.

Ibolya, bár hosszú ideig várt az Úrban, hogy „az igazi” eljöjjön, de végig biztos volt abban, hogy ezen a területen is áldás vár rá

Isten vezetése az életút során

A Lukács család több mint fél évtizedet töltött Franciaországban és Nagy-Britanniában. A bizonyságuk alapján elmondható, nem mindegy, hogy ki milyen szándékkal hagyja el Magyarországot.

Ennek kapcsán felhívták a fiatalok figyelmét, hogy a Szent Szellem vezetése többféleképpen érheti el az embert, így az élethelyzetek is lehetnek a vezetés módszerei.

Hozzátette azonban, hogy nem minden élethelyzet képezi a vezetés részét, kihangsúlyozva, mindig elengedhetetlen az adott körülménnyel kapcsolatban figyelni vajon békességet eredményez-e. András elmondta, a külföldi kutatói munkavállalás teljes folyamata rendkívül gyorsan, gördülékenyen zajlott le és kihangsúlyozta, ugyan nem tudták, mennyi időre mennek is el, de abban teljesen biztosak voltak, hogy vissza fognak jönni Magyarországra. Kifejezetten felhívták a fiatalok figyelmét, hogy a hálátlanságból, elégedetlenségből és keserűségből fakadó kivándorlás a legtöbb esetben nem áldást fog jelenteni az ember életére, hanem épp ellenkezőleg, megsokasítja a terheket és a nehézségeket.

A fotókat Horváth Kristóf készítette

Pasitka Jonatán összefoglalója