Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

Egy szemnyitogató előadás keretein belül jobban megismerhettük Izrael Közel-Keleti helyzetét, Palesztina történetét, az arab-izraeli konfliktusok hátterét, és az Iszlám dzsihád céljait napjainkban. Surjányi Dávid jogász, Közel-Kelet kutató és felesége, Surjányi Fanni nemzetközi kapcsolatok elemző és úgyszintén Közel-Kelet kutató, tartottak előadást Pécsett a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság meghívásának köszönhetően.

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

A Hamász által indított terrortámadás egy új fejezetet nyitott a konfliktusban, amit olyan szakértők segítettek a hallgatóság számára tisztába tenni, akik az elmúlt évüket a Közel-Keleten töltötték, tanulták az arab, és a héber nyelveket, kutatták az említett témákat, és rendelkeznek helyi kapcsolatokkal. Távoli történelmi léptékből indulva megtudhattuk, hogy Izraelnek a Palesztina elnevezést a Rómaiak adták, és egészen a 20. századig ez egy földrajzi elnevezés volt, nem etnikai. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy 1920-ban Palesztinát egy kvázi “kétállami” megoldás keretein belül a nagyhatalmak felosztották a mai Izraelre, amit egyébként Palesztinának hívtak, és egy arab államra, ami pedig a mai Jordánia. Azt gondoltam, hogy a területi vitáknak itt vége is lehet, hiszen létrejött egy zsidó állam és egy arab állam, továbbá az arab állam jóval nagyobb területet kapott, mint a zsidó, így nincs ok a konfliktusra. Ezzel szemben, rögtön hozzá is tették az előadók, hogy ez ma már nem aktualitás, mert Izrael lemondott erről, mint hivatkozási alap a Jordániával kötött békeegyezmény keretében. Az arabok e területrendezést ignorálva Izrael maradék területeiből is részesülni kívántak.

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

A huszadik századi arab-izraeli konfliktus hozadéka többek között az, hogy az Izrael területén élő arabok identitása, a háborúk és sok más befolyásoló tényező hatására megerősödött, ezért Palesztina, ami addig, mint földrajzi kérdés, ezután etnikai, identitásbeli, és vallási kérdéssé is vált. Meglepődtem, amikor elhangzott az a mondat, hogy Izrael az 1991 óta tartó béketárgyalások során, amiből napjainkig legalább nyolc volt, egyszer még bizonyos jeruzsálemi területekről is hajlandó lett volna lemondani a béke érdekében, de a palesztin vezetés ezt is elutasította, nem mutatva hajlandóságot a megegyezésre. Itt vált számomra nyilvánvalóvá, hogy az arab félnek egyáltalán nem érdeke, hogy Izrael független államként létezzen, mert az egész ország területére igényt tartanak, ami a palesztin szervezetek (pl. Fatah, PFSZ, Hamász stb.) jelképrendszeréből is egyértelmű, ahol egész Izrael ábrázolva van, mint felszabadítandó terület.

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

Alátámasztja ezt az Izrael-ellenességet és anticionista hozzáállást, hogy Izrael kérdésében az iszlám világ képes félretenni az egymás között lévő ellentétieket. Erre látunk példát most, az október hetedikén történtek esetében, amikor a síita, perzsa Irán támogatja a szunnita, arab Hamászt az Izrael ellenes támadásokban, viszont Irán nem hajlandó palesztin menekülteket befogadni.

Megtudtuk, hogy a jelenlegi Hamász terrorakció az “Al-Aksza vízözön hadművelet” nevet kapta, ami az al-Aksza mecsetre utal. E kifejezést a muszlimok a jeruzsálemi Templom-hegy egészére értik (beleértve a Siratófallal), holott a hegy három vallásnak is a szent helye. Az elnevezés egyértelműen az iszlám vallás nevében indított felszabadítási akcióként állítja be a hadműveletet. Ennek a megalapozottsága viszont kérdéses, mivel az előadók beszámoltak róla, hogy semmilyen perdöntő forrás nincs az iszlám vallásban arra nézve, hogy az al-Aksza Koránban megnevezett helye Jeruzsálemben lenne, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy ez az iszlám bizonyos irányzatainak hagyományaiban rögzült, ami számomra gyenge indoknak tűnik egy ilyen brutális terrortámadás indítására.

Surjányi Dávid és Surjányi Fanni izgalmas előadása a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében

Az előadást követően számomra egyértelművé vált, hogy a palesztin arab fél nem kompromisszumkész a béke kérdésében, és sose volt. Elgondolkodtató, hogy annyi évtized sikertelen béketárgyalásai után, ha Izrael esetében végül sikereket ér is el az iszlám, akkor melyik ország lesz a következő? Hiszen meggyőződésük szerint, minden olyan terület, amely egykor iszlám uralom alatt állt, az hozzájuk is tartozik, így például Magyarország egy jelentős része is.

Beszámoló: May Patrik
Fotók: Zólyomi Ákos