Pályaorientációs este a pécsi Hit gyülekezetben – 2019. február 1.

2019. február első napján rendkívüli ifjúsági alkalmat, pályaorientációs fórumot tartott a pécsi Hit gyülekezete a pályaválasztás előtt álló középiskolás fiatalok számára. Az előadók különböző szakmákban sikeres gyülekezeti tagok voltak: Dr. Herger Csabáné jogász, Dr. Molnár Tihamér aneszteziológus, Orosz Olivér mérnök, Scherer Edit, a Sztárai Mihály Általános Iskola igazgatója, valamint Pálmai Zsolt közgazdász. A beszélgetés moderátora Dr. Lukács András, a PTE ÁOK egyetemi docense volt.

Vendégeink a következőket mondták el a megjelent fiataloknak:

Dr. Herger Csabáné, Eszter

Eszter, aki jelenleg a PTE Állam és Jogtudományi Karának egyetemi docenseként dolgozik, arról számolt be, hogy diákként nem volt különösen jó sem fizikából, sem matematikából, de mivel történelemből igen, ezért erre fókuszált. Nem bánta meg választását, élvezi a munkáját, és hangsúlyozta, hogy nagyon fontos szeretnünk azt, amit csinálunk. Eszter véleménye szerint amikor pályát választunk, nem azt kell néznünk, hogy hol kell tandíjat fizetni, hanem azt, hogy mit szeretnénk csinálni.

A PÉLDAMUTATÁS A JOGÁSZI PÁLYÁN IS ELENGEDHETETLEN, HISZEN A JOGRENDSZER ERKÖLCSI ALAPON MŰKÖDIK; EZÉRT SZÜKSÉGES, HOGY JÓ ERKÖLCCSEL RENDELKEZZÜNK, AMIT ELSŐSORBAN A KERESZTÉNY ÉLETÜNK FOG MEGHATÁROZNI.

Eszter azt is elmondta, hogy aki a jogi pályára megy, annak fel kell készülnie arra, hogy sokat kell tanulnia, jónak kell lennie magyarból és bizonyos nyelvekből, elsősorban angolból, de németből is. A jogi képzés során sok a tananyag, aminek az elsajátításához nem magolás, hanem a megfelelő tanulási módszerek kialakítása szükséges – ez elengedhetetlen a jogi pályán.

Dr. Molnár Tihamér

Tihamér az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet egyetemi docense. Elmondása szerint ma a PTE Általános Orvostudományi Kara nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is az egyik legszínvonalasabb egyetem. Mivel családjában korábban nem volt orvos, ezért pályaválasztáskor Tihamér nem tudta pontosan elképzelni, mi vár majd rá az egészségügyben. Már a beszélgetés elején kitért arra, hogy nagyon kevés orvos van az országban, sok az idős, nyugdíj előtt álló doktor, ezért szükség van az utánpótlásra. Tihamér szerint nem feltétlenül igaz, hogy aki nem bírja a vért, az felejtse el az orvosi szakmát. Bár nyilvánvaló, hogy a vérrel való találkozást teljesen elkerülni nem könnyű ebben a szakmában, minimalizálni azonban lehetséges, és abból is nagyon jó mikrobiológus lehet, akit esetleg elborzaszt a vér látványa. Tihamér felhívta a diákok figyelmét arra, hogy aki az orvos pályát választja, annak tudnia kell, hogy nagyon sokat, közel tíz évet kell tanulnia. Önmagában ez azonban még nem elég, mindemellett sokat kell gondolkodni, ami nem egyezik a memorizálással, ugyanis képesnek kell lenni a betegségek közötti különbségek felismerésére. Az orvostanhallgatók egy akadémiai rendszerbe lépnek be, ahol végig kell mászniuk az egészségügyi ranglétrán ahhoz, hogy eljussanak arra a szintre, amikor már operálhatnak is.

TIHAMÉR SZERINT EBBEN A SZAKMÁBAN RENDKÍVÜL FONTOS A PÉLDAMUTATÁS ÉS AZ ALÁZAT. NEM MINDEGY, HOGY MILYEN VÉLEMÉNYT OSZTUNK MEG A PÁCIENSEKKEL, AMIT ELSŐSORBAN NEM A DIPLOMÁNK HATÁROZ MAJD MEG, HANEM A KERESZTÉNY ÉLETÜNK.

Az alázat azért nagyon fontos, mert tisztelni kell a szakmában előrébb járókat, elfogadni a tekintélyüket, hiszen csak azt tudjuk megtanulni, amit ők már kitapasztaltak, s átadnak. Tihamér szerint az orvosi szakma elsősorban szolgálat, nem pedig önmegvalósítás. Ezért az válassza ezt a pályát, aki valóban szívéből akarja csinálni, és nem csak a karrierjét akarja építeni. A betegek igénylik a figyelmet, sokszor már attól jobban vannak, hogy találnak egy olyan embert, aki megértően végighallgatja a panaszaikat. Így az orvosnak egy kicsit pszichológusnak, egy kicsit jogásznak, illetve az orvostanhallgatók tanítása során pedagógusnak is kell lennie. Ebben a szakmában elengedhetetlen, hogy az ember csapatban is tudjon dolgozni. Tihamér is úgy kapott állást, hogy egy kutatói csoportban helytállt, jó kapcsolata alakult ki a konzulensével, és végül munkát ajánlottak neki. A szakma szépsége nemcsak a tanítás vagy a gyógyítás, hanem a tudomány is. Végszóként pedig: akik szeretnek szolgálni és megvannak rá a képességeik, jelentkezzenek az orvosira.

Scherer Edit

Edit a Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Pályaválasztáskor az édesapja javasolta neki a tanári pályát. Ezért azóta is hálás neki. A pedagógusok sokoldalúan tájékozottak és képzettek, ezért ez a pálya előnyös annak, aki nem szeretne „beszűkülni”, egy bizonyos területre korlátozódni. A pedagógus taníthat általános iskolában, középiskolában vagy egyetemen is, mindenhol más és más spektrumok vannak. Fontos, hogy az illető szeressen emberekkel foglalkozni, mert a tanítás nagyon kemény agymunka. Tudni kell fegyelmezni az órán, illetve figyelni a diákoktól érkező visszacsatolásokra. Az alsó tagozatban nemcsak tanítunk, hanem nevelünk is, ezért a tanár személyisége meghatározó ebben az időszakban. A pedagógus szakmához elhívatottság szükséges, mert néha mentornak, néha viszont pszichológusnak is kell lenni. Valamilyen értelemben ez családbarát munka – ha a tanévközi szünetekre gondolunk –, ugyanakkor nagy a kiégés veszélye, amit fontos megelőzni. A tanítási szünetek mellesleg elsősorban ezt a célt szolgálják.

A PEDAGÓGUS SZAKMÁHOZ SZÜKSÉGES AZ EMPÁTIA ÉS A RUGALMASSÁG MEGLÉTE. EDIT A TANÁRI PÁLYÁT NEM AJÁNLJA TÜRELMETLEN EMBEREKNEK, MIVEL EZ A MUNKA NAGYON SOK TOLERANCIÁT IGÉNYEL, SOK MINDENT KELL ELHORDOZNIA EGY PEDAGÓGUSNAK. AZOKNAK SEM VALÓ A SZAKMA, AKIK CSAK AZ ADOTT „TÁRGYAT” SZERETIK, VISZONT AZ EMBEREKKEL NEM SZÍVESEN DOLGOZNÁNAK.

A tanítók és az óvodapedagógusok, valamint a fizika-kémia szaktanárok utánpótlása országos probléma, ezért fontos, hogy azok, akik elhívást éreznek magukban, ebbe az irányba tanuljanak tovább. Edit végső tanácsa az volt, mindig minden helyzetbe hittel lépjünk be és adjuk bele a legtöbbet, mert az út elején sokszor nem látjuk előre a dolgok végkimenetelét, Isten akaratát az adott helyzetben.

Orosz Olivér

Olivér mérnök, jelenleg egy tervező céget vezet, de műszaki szakértői és kivitelezői munkát is végez. 25 éve végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán (ma PTE Műszaki és Informatikai Kar) gépészmérnök alapszakon. Ezt követően kivitelezőként kezdett el dolgozni a kilencvenes évek közepén, egy gazdaságilag nehéz időszakban, ezért nagy hittel kellett indulnia. Később kétszer is államvizsgázott, két különböző szakterületen, hogy meglévő tudását kibővítse. Olivér is kitért arra, hogy nemcsak országos, de globális szinten is mérnökhiány van. Meglátása és tapasztalata szerint Isten belekódolta Ádámba, hogy építsen és alkosson, ezért az építészetnek ez a része, a létrehozás szép oldala a szakmának. Olivér előnyként éli meg, hogy amíg a jogász szakmában a felek két ellentétes oldalon állnak és vitáznak, addig ebben a szakmában általában egy oldalon állnak, és közös a cél. A mérnöki pálya komplex és összetett, elengedhetetlenek hozzá a matematikai és informatika ismeretek, ezért aki ezen a területen szeretne dolgozni, annak jól kell tudnia használni a számítógépet.

A MÉRNÖKI PÁLYA ESETÉBEN TUDNI KELL, HOGY AMIKOR BEKERÜL A HALLGATÓ, NAGYON RITKÁN VÉGEZ TISZTÁN, STERILEN CSAK MÉRNÖKI MUNKÁT. KELL TANULNIA EGY KIS JOGOT, EGY KIS KÖZGAZDASÁGTANT, SZÁMVITELI, PÉNZÜGYI ISMERETEKET, HISZEN EGY KIVITELEZÉS ESETÉBEN SZERZŐDÉST IS KELL MAJD KÖTNIE, ÉS EHHEZ EZEKEN A TERÜLETEKEN IS TÁJÉKOZOTTNAK KELL LENNIE. EZEKET AZ ISMERETEKET NEM TANÍTJÁK AZ EGYETEMEN, EZÉRT UTÓLAG KELL ÖNSZORGALOMBÓL PÓTOLNIA.

Szükséges, hogy az illetőnek, aki ezen a területen szeretne dolgozni, legyen vezetői, menedzseri szemlélete, hiszen vélhetően vagy csoportot, vagy műszakot fog vezetni élete során. Továbbá fontos, hogy határozott legyen és jó döntéseket tudjon hozni. Némileg pedagógusként is meg kell állnia a helyét az embernek, hiszen ha valakit tanítania vagy menedzselnie kell, akkor elengedhetetlen ez a képesség is. Olivér feltétlenül ajánlja lányoknak is a szakmát, hiszen a mérnöki munkának van egy nagyon komoly háttérbázisa is, amit úgy szoktak hívni, hogy előkészítő mérnök. Ezt egy hölgy természetes adottságainak köszönhetően sok esetben sokkal precízebben, nagyobb koncentráltsággal tudja megoldani. A pálya másik nagy előnye, hogy – részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően – annyira kinyílt a világpiac, hogy akár innen Pécsről is lehet tervezni, koordinálni, kivitelezni távoli kontinenseken megvalósuló projekteket is, nem kell hozzá feltétlenül utazgatni. Ehhez azonban elengedhetetlen az angol nyelv felsőfokú ismerete, illetve néhány területen a német is szükséges. A mérnöki diploma jól konvertálható.

Pálmai Zsolt

Zsolt jelenleg a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. igazgatóhelyetteseként dolgozik. Körülbelül 20 éve végzett a PTE Közgazdaságtudományi Kar Vállalatfinanszírozás alapszakán. Zsolt Pécsett született és tanult, és jelenleg is Pécsett él. Ő is alátámasztja azt, hogy a lakóhelyváltoztatás nem feltétele a karrierépítésnek, különösen, ha az a szak, ahova valaki jelentkezni szeretne, megtalálható a saját városában. Zsolt a munkája során az Európai Unió struktúrapolitikáján dolgozik.

ZSOLT FOGLALKOZOTT MÁR PÉNZOSZTÁSSAL IS PÁLYÁZATI OLDALON, DE MEGÁLLTA A HELYÉT A NEMZETKÖZI POLITIKA TERÜLETÉN IS. MUNKÁJÁÁNAK AZ AZ ELŐNYE, HOGY SZERTEÁGAZÓ ÉS SZÁMOS ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT.

Közgazdász diplomával el lehet menni akár a politika vagy a nemzetközi kapcsolatok irányába is, emiatt a magas szintű angoltudás elengedhetetlen. Mivel az alapképzés inkább szemléletet ad, megtanít rendszerszinten dolgozni, illetve rengeteg területet érint, ezért a szakma meghatározója majd a mesterképzés lesz. Aki a gazdasági szférában vagy a közigazgatásban szeretne dolgozni, annak Zsolt kifejezetten ajánlja a közgazdasági tanulmányokat.

A bevezető beszédek után a hallgatóság kérdéseket is feltehetett. Bozsovics Milán a sikerről kérdezett.

• Milán:Olyan kultúrában élünk, ahol nagyon hamar sztárrá tudják tenni a fiatalokat egy-egy siker elérése után. Azt látom rajtatok, hogy ti sikeresek vagytok. Mit tanácsoltok? Egy szakmai siker után hogyan maradhat meg az ember alázatban?
• Eszter:Egy szakmai siker után ugyanúgy haza kell menni elmosogatni. Otthon nem arra kíváncsiak, hogy milyen sikereket értünk el, hanem hogy mint anya és feleség, hogyan állom meg a helyem.
• Edit:A sikeres emberek legtöbbször nem így tekintenek magukra, mert tudják, hogy ők mit tettek abba a helyzetbe, és mit kaptak Istentől. Igei alapon lehet megőrizni az alázatosságot: „Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van” (2 Korinthus 3:5).
• Tihamér:Nem mindegy, hogy milyen emberekkel veszi körbe magát valaki, mert a környezet tudja deformálni az önbizalmat. Kerüljük a hízelkedő embereket, ahogy az Ige is mondja: „A férfiú, aki hízelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé” (Példabeszédek 29:5).
• Olivér:Szerintem nem baj, ha úgy megy haza az ember, hogy milyen sikeres vagyok, de nagyon fontos, hogy amikor hazaér, hálát adjon érte az Úrnak, mert a mi sikereink az Úrnak köszönhetők, és ezt helyre kell tenni magunkban.

A fórumot követően az „állásbörze” stílusú asztaloknál gyűltek össze a választás előtt álló fiatalok, akik egyetemi hallgatóknak tehették fel további kérdéseiket. Az este célja az volt, hogy a gimnazisták elegendő információt kapjanak a jó döntések meghozatalához. Áldott és sikeres felvételit kívánunk a végzős évfolyamnak!

(Fotók: Fekete Eszter)

Bosnyák Boglárka beszámolója