Őszintén a 200 éve született Marx Károlyról

A köztünk élő Marx – ezzel a címmel tartott előadást május 7-én Morvay Péter közgazdász, publicista, műfordító a Pécsi Tudományegyetemen. Az UNIV-HELP egyetemi lelkészség által szervezett program aktualitását Marx születésének 200. évfordulója adta, de az előadás nem csak a német filozófus életével, hanem munkásságának máig tartó hatásával is foglalkozott.

Az előadás iránti érdeklődést jelzi, hogy a több mint száz fős közönség mellett a közösségi oldalakon egy hét alatt mintegy 5000-en tekintették meg a programról készült két órás videófelvételt. Morvay Péter kiemelte, hogy az évfordulós megemlékezések és cikkek többsége azt jelzi, hogy ma Karl Marxot a baloldali és liberális értelmiség körében indokolatlan tisztelet veszi körül. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a németországi Trierben, a helyi evangélikus templomban tartott előadást, amelyen kijelentette, hogy Marx nem felelős a nevében elkövetett rémtettekért.

Az előadó szerint, ha igaz is lenne Juncker állítása – ami távolról sincs így – Marx saját munkássága is számos olyan destruktív és vállalhatatlan elemet tartalmaz, ami önmagában kizárja azt, hogy az utókor ünnepelje a filozófust.

Morvay pontokba szedve és számos eredeti idézettel mutatta be, hogy Marx egész pályafutása során egy dologban volt következetes, mégpedig abban, hogy rombolni akart. Írásaiban szembefordult minden hagyományos értékkel és a társadalom alapját jelentő intézményekkel. Többek között fel akarta számolni a magántulajdont, a családot, a nemzeteket, a múltat, az morális igazságokat, a vallást és magát a zsidóságot is.

Az előadás egyik legmegdöbbentőbb része Marx antiszemitizmusáról szólt, aki zsidó vitapartnereit gyakran a legdurvább rasszista és antiszemita jelzőkkel illette, sőt egyik művében, az 1843-ban megjelent A zsidókérdésről című írásában magának a zsidóságnak a felszámolását is szükségesnek tartotta, az általa kívánt “forradalmi” változások érdekében.

A teljes előadás itt tekinthető meg:

(Fotók: Dr. Szabó András és Grósz Szilárd)