Kié Jeruzsálem?

Június 9-én vasárnap Dr. Grüll Tibor tanszékvezető egyetemi docens, az MTA Doktora tartott nagy sikerű előadást a pécsi Hit Gyülekezete csarnokában. Tizenhárom vitathatatlan bizonyítékot mutatott be a hallgatóságnak, melyek egyértelműen alátámasztják Izrael államának jogát egy és oszthatatlan fővárosához, Jeruzsálemhez.

Előadását az alábbiakban foglaljuk össze:

Jeruzsálem a Bibliában

Jeruzsálemet a teljes Szentírás 823-szor említi, beleszámítva a Cion elnevezést, mely 161 alkalommal fordul elő. Ezzel szemben a Koránban nyoma sincs a városra utaló kifejezéseknek.

I. Mózes 14:18-24

Melkhisédek mint Sálem királya tűnik fel a Bibliában. Jeruzsálemet hívták akkoriban (közel 4000 éve) Sálemnek, melyet egyértelműen alátámasztanak az egyiptomi fáraóknak írt levelek, például Abdi-Heba levelei a Kr. e. 1400-as évekből.

I. Mózes 22:2-3; II. Mózes 15:17-18.

A zsidó hagyományban ábrázolják Izsák megkötözését. A héber Akédá kifejezést használják erre az eseményre. Isten maga jelölte ki a Mórija hegységét, mely Jeruzsálem felett található. Mózes az Egyiptomból való kivonuláskor (Kr. e. 15. sz. közepe) még dalba is foglalja ezt a hegyet („Beviszed s megtelepíted őket örökséged hegyén”).

Bírák 1:8, 21

A Merneptah-sztélé Izrael népét említi (Kr. e. 1209). Ekkorra a zsidók honfoglalása már lezajlott. Benjámin törzse nem űzte ki a jebuzeusokat a városukból, ezért a város neve Jebusz lett, ahol az ellenséges nép tagjai laktak (Bírák 1:21).

I. Sám 17:50, 54

Dávid a legyőzött Góliát fejét elvitte Jeruzsálemnek abba a részébe, ahol jebuzeusok laktak. Amikor az ókorban és a középkorban valaki győzelmet aratott, nem magának, hanem Istennek adta a dicsőséget. Ezt tette Dávid is, amikor a Seregek Urának nevében győzött. Góliát városa Gát volt, ahol néhány éve egy cserépdarabot találtak, melyen az óriás neve szerepel föníciai betűkkel.

II. Sám 5:6-7

Dávid a jebuzeusok megfélemlítő akciója ellenére is bevette Jeruzsálemet. Katonái Joáb vezetésével ugyanis vélhetően az erődítményekkel körülvett Gihon-forrásnál talált titkos átjárón jutottak be.

II. Sám 6:12-15

Dávid a Jeruzsálemben (saját elnevezése nyomán: a Dávid városában) található palotájának udvarába vitte fel az Úr ládáját! Ez merész lépés volt, de Isten együttműködött Izrael királyával, hogy felállítsák „Dávid sátrát”. Salamon nem akarta, hogy az egyiptomi felesége azon a helyen lakjon, ahol a frigyláda volt elhelyezve.

I. Kir 6:1; II. Krón 3:1

Dávid nagyon szerette volna felépíteni a templomot. Köveit nagy kedvvel kifaragtatta, előkészítette. Isten még a templom makettjét is megadta neki látásban. Nátán prófétához azonban szólt az Úr, hogy nem Dávid fog házat építeni az Úrnak, mert sok vért ontott. A király rendkívüli alázatát és istenfélelmét mutatja az a tény, hogy nem sértődött meg, amiért nem ő kapta ezt a megtisztelő feladatot. Az tette őt igazán naggyá, hogy elfogadta az Úr szavát!

Fia, Salamon építette fel a Templomot a Mórija hegyén, azon a sziklán, ahol Ábrahám kész volt feláldozni a fiát. Ábrahám nem azt mondta, hogy „ki vagy te, hogy ilyet parancsolsz?”

Isten ezáltal mutatta be, hogy Ő valóban el fogja küldeni a Fiát, mint helyettesítő áldozatot.

II. Királyok 25:8-10

Isten prófétáinak jövendölése szerint Babilon seregei felgyújtották Jeruzsálem városát, annak palotáit és az Úr házát. Isten jogos büntetése volt ez az engedetlen népre, mely tudta jól, hogy ha meg nem tér, szétszóratik. Izrael még a Mózes által öntött érckígyót is imádta. Ezékiás ezért törette össze, annak ellenére, hogy ez egy csodát közvetítő tárgy volt. Jeremiást számtalan atrocitás érte, amiért fogságot jövendölt.

Egy jeruzsálemi ásatáskor 60 pecsét került elő. Ezeken a kis agyagtárgyakon nevek szerepeltek, melyeknek kétharmada (!) szerepel Jeremiás könyvében. Ők mind valóságos történelmi személyek voltak.

II. Krónika 36:23; Ézsaiás 47:45

Círusz parancsot adott az Úr házának megépítésére. Tette nyomán lehetővé vált a zsidó nép első alijázása. Isten száz évvel a perzsa király trónra lépése előtt megmondta előre, hogy elhívja őt felkentjének. Megtaláltak egy agyaghengert, melyen Kürosz rendelete olvasható a zsidó nép városának és szent helyének újjáépítéséről.

A zsidók nagyon megbecsülik az adományozókat. Az épületeiken és tárgyaikon gyakran szerepel a nagylelkű felajánlók neve. Ez egy korán bevezetett hagyomány lehet, ugyanis találtak igen régi adományozói feliratokat is.

Aggeus 2:7-9

A második templom korántsem volt szebb a Salamon által építettnél. Csak Jézus megjelenésekor teljesedhetett be tehát az a prófécia, hogy a „nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél”. A názáreti Jézus ugyanis kijelentette: „a templomnál nagyobb van itt” (Máté 12:6). Heródes újjáépítési munkái pazarrá tették a templomot. A tanítványok el voltak ragadtatva az impozáns épülettől, Jézus azonban előre tudta, hogy ott kő kövön nem marad (Lukács 21:6).

Máté 21:12-14; Lukács 13:34-35

Amit Jézus megtiltott a pénzváltóknak, az valójában legális tevékenység volt, ugyanis a papok csak a tíruszi sékelt fogadták el templomi ajándék gyanánt. Jézus az erre épülő virágzó üzletet nézte rossz szemmel. Mivel a farizeusok nem tiltakoztak, vélhetően ők is érezték, hogy túlzásba vitték az árusok a csereberét.

A Siratófal egy emlékhely, a Templom-hegy körüli támfal nyugati oldalának egy rövid szakasza, és nem magának a Templomnak a fala. Újabb bizonyíték a „kürtölés helye” héber feliratú kő, mely egykor a Templom-hegy délnyugati sarkán állt. A zsidók a Nyugati falnál napi háromszor imádkoznak az új templom felépítéséért.

A muszlim világ harmadik legszentebb helye a Templom-hegy. Fejszál szaúdi király a zsidók Nyugati falhoz való történelmi jogát tagadja, míg a palesztinok már a zsidók múltbeli jelenlétét is tagadják Izrael földjén és Jeruzsálemben.

Már a cionizmust megelőzően több kutatás zajlott, mely további fontos bizonyítékok előkerülését eredményezte a zsidó nép múltbeli jelenlétét Jeruzsálemben.

1) Edward Robinson, a bibliai földrajz atyja a 19 század elején, 1838-ban fedezte fel Ezékiás csatornáját, a Siloám alagutat. Héber nyelvű felirat is található ebben a csatornában, mely leírja, hogyan épült: két oldalról vájták a gránitsziklába az alagutat. Csak 10 centivel tévedtek!

2) Charles Warren brit katonai mérnök 1867-ben járt a Templom-hegyen, ahol kutatásokat is végzett. Warren kapitány fedezte fel a Gihon-forráshoz vezető aknát Dávid városában.

3) Charles Wilson angol királyi utász felfedezte a Wilson-ívet 1867-ben.

4) Charles Clermont-Ganneau francia régész 1871-ben megtalálta a Templom figyelmeztető feliratát, mely a pogányokat óvta attól, hogy bemenjenek a zsidóknak elkülönített részre.

5) Az 1924-es jeruzsálemi arab bédekker még hitelesen szól a Templom-hegyről, melyet azonosítottak a salamoni templom hajdani helyével. Ráadásul ezt az iratot a muszlim tanács adta ki.

Egy 2017. május 5-én kiadott UNESCO-határozat követeli, hogy Izrael tiltsa be az ásatásokat.

Jeruzsálem státusa 1948 és 1967 között

1947-ben az ENSZ felosztási tervet fogadott el (242-es rendelet), melyet az arabok visszautasítottak. A kétállami megoldás már akkor lehetőség lett volna, ehelyett Izraelt megtámadták az arab országok. Kelet-Jeruzsálem jordán kézen maradt, ahonnan nehéztüzérséggel lőtték az óvárost, ezáltal űzve ki a zsidó lakosságot az egész óvárosból. Az összes zsinagógát felrobbantották. Ezt ma etnikai tisztogatásnak hívnák.

 Dávid Ben-Gurion, Izrael állam első miniszterelnöke fő célként határozta meg 1949-ben Jeruzsálem visszafoglalását.

Jeruzsálem státusa 1967 után

1967-ben Izrael hat nap alatt legyőzte ellenfeleit. Június 6-án elfoglalták az óvárost és a Templom-hegyet. A zsidókkal együtt a keresztények is eufóriában voltak. Másnap azonban ez utóbbi visszakerült az arabokhoz. Izrael nem telepítette ki a muszlimokat Jeruzsálemből. Az újjáépült Hurva-zsinagóga mellett nem rombolták le a minaretet.

Izraelt nyugaton apartheid államként akarják beállítani. A jeruzsálemi Héber Egyetemen vannak arab és zsidó tanárok, és diákok is. A Makkabi Tel-Aviv futballcsapat egyik legismertebb focistája arab!

Izraelben demokrácia van. A Knesszetben az arab képviselők szidhatják Izraelt és a zsidókat, mely fordítva elképzelhetetlen lenne.

Izraelben vallásszabadság van. A muszlimok szabadon gyakorolhatják vallásukat, tiltás nélkül. Semmilyen agresszió nem éri őket. A szamaritánok is gyakorolhatják rítusaikat.

1980. július 30-tól rögzítve van Jeruzsálem státusza, mint Izrael oszthatatlan fővárosa.

Cikkajánló:

Óriásnév a cserépen: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200511/oriasnev_a_cserepen

Sion: http://www.ujexodus.hu/tortenelem/sion

Unique biblical discovery at City of David excavation site: http://www.mfa.gov.il/mfa/israelexperience/history/pages/unique%20biblical%20discovery%20at%20city%20of%20david%20excavation%20site%2018-aug-2008.aspx

(Fotók: Horváth Norbert)

Pasitka Janina összefoglalója

Mentés

Mentés

Mentés