Univ Help Filmklub – A szabadság himnusza
Március 14-én este 7-kor, 25 fős nézőközönség előtt debütált az UNIV HELP Filmklubja. Műsorára a világhírű Amazing Grace gospel azonos című filmét tűzték ki, mely pont tíz évvel ezelőtt, a rabszolgaság megszüntetésének 200 éves jubileumára készült el.
A William Wilberforce életművét bemutató mozi részletesen dolgozta fel a 200 évvel ezelőtti, a kor vezető államának számító Anglia társadalmát és azt a közeget, melyben Wilberforce évtizedeken át tartó harca hozta meg a rabszolgaság eltörlésének határozatát 1807-ben.
Az Amazing Grace himnusz attól a rabszolgaszállító hajó kapitányától, John Newton-tól származik, aki szemtanúja volt húszezer rabszolga elhurcolásának
Az Amazing Grace himnusz attól a rabszolgaszállító hajó kapitányától, John Newton-tól származik, aki szemtanúja volt húszezer rabszolga elhurcolásának. A borzalmak átélése után a tengerész John Wesley által vezetett hitújítási mozgalomban megtért, s újjászületett emberként volt hatással a fiatal Wilberforce-ra.
A film plasztikusan szemléltette azt a lelki és fizikális küzdelmet, melyen a főhős, mint országgyűlési képviselő ment át, amikor rádöbbent arra, hogy olyan pozícióban van, mely nemcsak a kor angliai társadalmát, hanem rabszolgaként elhurcolt milliók életét változtathatja meg keresztény meggyőződésből fakadó tevékenységével.
A filmvetítés egy diskurzussal zárult, amelyben tanulságok hangzottak el és párhuzamok kerültek bemutatásra Wilberforce Krisztusnak átadott, ismeretlen – más kontinenseken élő – emberek életéért vívott küzdelme, s napjaink kereszténysége között.
Élete arra példa, hogy egy fiatal tehetséges, ambiciózus ember Krisztussal – saját korlátait is átlépve – képes évszázados, embereket megnyomorító tradíciókat, gazdasági érdekeket lerombolni és egy országot, egy társadalmat megreformálni.
Életművének jelentőségét nemcsak a megváltozott törvények és az akkori állami és gazdasági berendezkedés megreformálása jelzi, hanem az a 2007. március 25-én, ükunokái által szervezett bocsánatkérő üzenet, melynek hatására Tony Blair miniszterelnök Anglia nevében bocsánatot kért az érintett afrikai országoktól a rabszolgakereskedelemben való részvételért.
(Fotók: Horváth Barnabás)
Dr. Szabó András beszámolója