Dr. Hack Péter 2026.08.30-ai prédikációjának összefoglalója

A győzelemhez, sikerhez ébren kell lenni. Az az alvás, amire az Ige az efézusi levélben utal, az a halál állapotának az elfogadása, annak a tudomásul vétele, hogy az ember életében a sötétség uralkodik. Legyen kivetve az életünkből a trágárság, paráznaság, tisztátalanság, ami lefelé húz bennünket, amik elerőtlenítenek, elálmosítanak bennünket! Ezért írja az efézusi levél 5. fejezetének 14. versszaka, hogy „serkenj fel”, „ébredj fel, aki alszol”.

„Serkenj föl, aki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyog tenéked a Krisztus.”

Ezek szerint vannak olyan dolgok az ember életében, amik közömbösségbe, fásultságba taszítják, ha nem figyel oda. Viszont, ha a tisztátalanságban, fösvénységben, trágárságban, bálványimádásban vannak az emberek, akkor a halál állapotában is vannak, és ez egyúttal álmosságot, tehetetlenséget jelent. Ez sok ember életében elkövetkezhet, de nem szabad benne maradni ebben az állapotban, hanem ki kell jönni belőle. Amikor megszólal az ébresztőóránk, az mindig egy választás elé állít, hogy felkelünk, vagy visszaalszunk. Az Ige arra buzdít, hogy ne szeressük meg ezt a kómás állapotot, hanem jöjjünk ki belőle. Élhetünk esztelenül, vagy bölcsen.

A Példabeszédek könyve a bölcsesség megszerzésére buzdít. Annak, hogy megtartsuk a becsületességet, van feltétele: keresni, kutatni kell a bölcsességet, akkor fog együttműködni velünk az Úr, ha van egy aktivitás a hozzáállásunkban. Az az ismeret, az a tudás, amit a világ ad, nem tud bölcsességet adni. A Bölcsesség az, aki által létrejött a világ, aki ismeri a világmindenség törvényeit, az embert magát, sokkal jobban érti a gazdasági folyamatokat, mint bárki más, tehát tőle kell tanácsot kérni.

A Bölcsesség az ember szívében lakik.

A rendelt időt jól kell kihasználni, mert a napok gonoszak. Jól elkülöníthető ellentétpárokat figyelhetünk meg az efézusi levélben. Az egyik pólus a bolond, értetlen, oktalan – a másik az értelmes, bölcs, eszes, aki megérti, mi az Úr akarata. Lehetünk bolondok vagy bölcsek. Használhatjuk az időt jól és rosszul, a döntés joga és felelőssége is az ember kezében van.

Minden, ami látható, a láthatatlanból áll elő. Ne legyünk értetlenek! Mindegyikünknek más elhívása van, a személyes feladatunk megérteni, hogy konkrétan mire hívott el bennünket az Úr. Amikor Pál arról beszél, hogy töltekezzünk be Szent Szellemmel, utána rögtön arról ír, hogyan kell a házasságnak működnie, aztán hogy hogyan kell gyermekként jól viszonyulni a szülőkhöz, és szülőként a gyermekekhez. Hogyan kell szolgaként és úrként –azaz munkavállalóként és munkaadóként – igei alapon működni. Ezek mind hétköznapi kapcsolatok, arra kapunk útmutatást, hogyan kell boldogan élni, amire viszont csak a Szent Szellem tud megtanítani. Ezért írja, hogy ne részegedjetek le bortól, mert annak menthetetlen züllés az eredménye, hanem töltekezzetek be Szent Szellemmel.

Ahogy a kiszáradt földet nehéz megművelni, olyan nehéz a szellemileg kitikkadt emberi szívet formálni.

Isten nem akarja, hogy minden lepattanjon rólunk. Ahogy csikorog az ásó a száraz földben, a kiszáradt szív is kemény, ellenálló. Ahogy a kiégett fű sem vonzó, a víztelen ember sem az. Formálható, lágy, szelíd embereknek kell lennünk. Ezért kell például átadni magunkat a dicséretben is, mert egy szellemi eső fel tudja frissíteni a szívünknek a földjét.

Olyan időben mondja, hogy énekeljünk dicséretet, amikor a napok gonoszak. Ekkor kell átadni magunkat Isten magasztalására, a hálára, dicséretre, egymás méltatására. Ekkor lesz az életérzésünk is a hálaadás és az öröm, mert Isten Szelleme fölé emel a körülöttünk levő dolgoknak. Isten nem látja reménytelennek a helyzetet, nem látja megoldhatatlannak vagy drámainak. Látja, hogy gonoszak a napok, de Ő a problémáink felett is Úr, és megadja a kimenekedést is a megfelelő időben.

A Szent Szellem személy, akinek van szabadsága. Hozzá mi is mint emberek szabadon viszonyulhatunk; például befeszülhetünk, hogy: „engem aztán senki ne tegyen boldoggá”. De ha az ember átadja magát, akkor Isten formálni fogja. Ő csak jobbá tud tenni, mint amilyenek vagyunk. Az emberek néha megijednek ettől, de ne csapjuk be magunkat; Isten nélkül még a saját személyiségünket sem mi magunk alakítanánk, hanem a világban történő események, emberek, nézetek formálnának bennünket.

Isten kedves, barátságos, szelíd személyiséget fog kiformálni belőlünk, ha hagyjuk.

Elhangzott igék:

• Efézusbeliekhez írt levél 5:14-20
• Példabeszédek könyve 2:2-10

A jegyzetet készítette: Futó Bettina