Ünnepség: 150 éves a pécsi zsinagóga

A Pécsi Zsidó Hitközség július 22-én hétfőn ünnepelte a Kossuth téri zsinagóga felavatásának 150. évfordulóját. A nagyszabású megemlékezésre a pécsi Hit Gyülekezete is meghívást kapott, és számos tagjával képviseltette magát. A rendezvényen jelen volt a gyülekezet pásztora dr. Hack Péter és felesége.

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) alelnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a mi nemzedékünknek feladata, hogy emlékezzünk és nyomot hagyjunk a Pécsett egykor működő életerős zsidó közösségről, akinek a tagjai generációkon keresztül építették a pécsi zsidó közösség mellett a várost és az országot is.

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke

Schönberger András pécsi főrabbi ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az 1869-ben felavatott zsinagóga 150. évfordulója az öröm ünnepe. Örömteli arra a Pécsett élő, mindössze 160 családból álló közösségre emlékezni, akik a pécsi zsinagóga csodaszép épületét, a Kossuth tér díszét képesek voltak felépíteni.

Bár török beszámolók szerint a hódoltság idején jelen volt a zsidóság Pécsett, a török uralom megszűnése után csak hosszú idő elteltével élhettek ismét a városban. A 17. század végén ugyanis a pécsi polgárokat a püspök eskü alatt kötelezte, hogy a város falain belül a katolikus valláshoz tartozókon kívül más felekezet tagjai számára nem engedélyezik a letelepedést. A szigorú szabály mintegy teljes évszázadon át érvényesült. Ezt követően először csak két család érkezett, majd fokozatosan nőtt a zsidóság száma. Schönberger András beszédéből megtudhattuk, hogy az 19. század első felében először egy pici szoba működött zsinagógaként.

A történelem folyamán ugyanis bárhova kerültek, a zsidók mindig létrehoztak egy helyet, ahol közösen imádkozhattak és tanulhattak. A kis szobából nőtt ki az a hitközség, amely létrehozta az első zsinagógát a Citrom utcában. Nem sokkal ezután már felmerült ez igény egy nagyobb, szebb gyülekezőhely építésére. A prosperáló pécsi zsidók közösségi összefogásából született csodálatos építmény lett a ma is álló zsinagóga a város központjában, melyet nagyszabású ünnepség keretében 1869. július 22-én három rabbi, Lőw Lipót szegedi, Jakob Heinrich Hirschfeld augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi avatott fel.

Schönberger András pécsi főrabbi

Schönberger András beszédét Róna Tamás, a MAZSIHISZ Rabbitestülete elnökének ünnepi előadása követte, amelyet egy Talmud idézet alapján az emberi akarathoz rendelt három dolog, a kimondott szó, a tettek és az életút szemszögéből közelített meg.

Ezután Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész Lőw Lipót 19. századi híres szegedi rabbi a zsinagóga ünnepélyes falavatásán elhangzott eredeti beszédét olvasta fel. Az ünnepség következő szakaszában Nógrádi Gergely kántor előadásában hallhattunk korabeli és modern zsidó szerzők dalait héber, jiddis illetve magyar nyelven.

Az ünnepséget követően, a délutáni ülésen, melyet Heisler András Mazsihisz elnöke nyitott meg, a pécsi zsidó hitközségben korábban szolgáló rabbik életpályáját villantották fel. Az egykor prosperáló, és a város fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló pécsi zsidóság virágzó életének a vészkorszak vetett véget, ma nemzedékek hiányoznak a Kossuth téri zsinagógából. Azonban a legtöbb, ma sok esetben múzeumként funkcionáló magyarországi zsinagógával ellentétben, a 150 éves pécsi neológ zsinagóga nagyobb zsidó ünnepeken ma is működik.

(Képek forrása: pecsma.hu)

Ábrahám Hajni összefoglalója