Rögzítsd a tekinteted Jézusra!
A kutatók azt mondják, hogy egy csecsemő látása az utolsó dolog, ami teljesen kifejlődik. Azonban, még mielőtt képesek lennének a teljes fókuszálásra, az újszülöttek arcok felé néznek. Tanulmányok azt mutatják, hogy a csecsemők elkezdik olvasni mások arckifejezéseit, már nagyon fiatal korban is. A mosolyról pozitív hozzáállást érzékelnek, és visszamosolyognak.
Ha egy anya gyakran mosolyog és így kommunikál a babájával, akkor a csecsemő várakozással egyből elmosolyodik, amikor az anya belép a szobába.
Hasonló módon a csecsemők felismerik az undor vagy nemtetszés kifejezését is az arcokon. Ha az anya elfoglalt vagy mérges és nem viszonozza a baba mosolyát, akkor az az apró mosoly is eltűnik, a csecsemő szemei meglepődöttek lesznek, arca teljesen semlegessé válik. A kisbabák megtanulják a környezetük által leadott jelzéseket értelmezni, különösen az anyáét.
Ha a csecsemők nem kapnak pozitív visszajelzéseket a korai fejlődésük szakaszában, akkor hátrányban lesznek az emberi kommunikáció terén. Később kisebb eséllyel fognak érzelmeket kifejezni mások felé. Vannak olyan országok, ahol az árvák magányos zárkákban töltik az idejüket, és csak kevés pozitív emberi kapcsolatuk van. Ez még a testi növekedést is vissza tudja fogni. A személyes kapcsolat elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.
Felnőttként továbbra is az arcokat figyeljük. Tudat alatt is azt figyeljük, hogyan reagálnak az emberek. Meg tudjuk mondani, hogy a hallgatóságunkat szórakoztatjuk, vagy untatjuk. Látjuk az arcukon – és ehhez képest igazítjuk a viselkedésünket. Vagy még jobban belevetjük magunkat a történet mesélésbe, vagy egyszerűen rövidre zárjuk. Az arcokról levesszük, hogy mi a helyzet.
Talán azért lettünk így teremtve, mert így még inkább Istenre hasonlítunk.
Dávid király ezt mondja:
,,Én igazságban nézem a te orcádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek; Helyetted mondja a szívem: Az én orcámat keressétek! A te orcádat keresem, oh Uram!” – Zsoltár 17:25, 27:8
Dávidot megelégítette Isten arca és Dávid az a bibliai szerző, aki folyamatosan felemlegeti. Hasonlóképp, Dávid az a személy, akiről a Biblia azt mondja, Isten szíve szerint való ember volt. Lehet, hogy azért mondja ezt a Biblia, mert Dávid gyakorta kereste Isten jelenlétét, arcát? Talán azért mondja ezt a Biblia, mert Dávid inkább Isten arcát figyelte, és nem a körülötte lévő emberekét?
A tizenegyedik zsoltár ezt mondja:
,,Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.” -Zsoltár 11:4
Az Úr figyel, és vár arra, hogy szemtől szembe tudjunk beszélni Vele. Ahogy egy szerető anya néz a gyermekére, úgy tekint az Úr is az emberekre, arra várva, hogy visszanézzünk és visszamosolyogjunk rá. A zsoltár így zárja a gondolatot:
,,Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az ő orcáját.” -Zsoltár 11:7
Az igazak számára természetes, hogy belenéznek annak a személynek az arcába, aki a legjobban szereti őket. ,,Az igazak látják az ő orcáját.”
Ha csecsemőként nézünk Isten arcára, iránymutatást keresve, akkor a szemeivel fog utat mutatni nekünk.
Ahogy megengedjük neki, hogy vezessen minket, a mi életünk úgy fogja tükrözni az Ő igazságosságát. Ahogy egy bébi reagál a szerető szüleire, úgy fogjuk mi is élvezni az Ő örömét.
A probléma az, hogy néha túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy belenézzünk Isten szemébe. Sokszor az is eltereli a figyelmünket, hogy arra figyelünk, a barátaink mit gondolnak rólunk. Közvélemény-kutatások szerint a kívülállók gyakran már nem látnak különbséget a gyülekezetbe, templomba járók és nem járók között. Ez el kell hogy gondolkoztassunk bennünket arról, hogy honnan szerezzük a visszajelzéseket. Sajnos úgy tűnik, nem nézünk elégszer Isten arcára.
Ha nem keressük Isten arcát, akkor olyanok leszünk, mint ketrecekbe zárt gyerekek, akik képtelenek a spirituális növekedésre. Nem fogjuk tudni Istent közvetíteni a világ felé. Nem szabad satnyának lennünk. Isten igazságosságát kell a világnak közvetítenünk.
Csatlakozzunk Dávidhoz az imájában:
,,Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám; És ne rejtsd el orcádat a te szolgádtól; Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.” – Zsoltár 69:17-18a, 31:17
Magyarra fordította: Horváth Barnabás
Forrás: CBN.com