Pecatábor – 2019

Július 16-én kedden, harmadik alkalommal került megrendezésre, a fiatalok számára szervezett ifi programok keretein belül egy rendkívül tartalmas, 24 órás horgászat, a Pécs közelében elhelyezkedő olaszi tavon. A halfogás sokszori velejárója a korai kelés, amely esetünkben sem maradt el, a már számunkra megszokottá vált reggeli 5 órás indulással a Gyülekezet csarnokától.

A megérkezésünk, a napijegy és különböző felszerelések megvásárlása, és a lepakolás után, mielőtt az első szerelékek vízbe repültek volna, egy imával “etettük be” az előttünk álló napot, és mint az utólag kiderült, nem sikertelenül. Felemelő volt egy gyönyörű nyugodt természetes környezetben megemlékezni a teremtés csodáiról.

Ezek után elkezdődhetett a horgászat, és már az első dobások meghozták a halakat. Kis idő múlva már elmondhattuk azt, hogy mindannyiunk fogott már valamit. Mivel ez a tó nyaranta, a rendszeres telepítések végett bővölködik afrikai harcsákban, ezek közül is rengeteget tudtunk megakasztani. Nem mellesleg természetesen kerültek a szákba pontyok, keszegek, kárászok, is szép számban.

A kellemes, de nem forró nyári meleg, és a horgászat adta élmények mellé remek társaság is kapcsolódott, amit mind a beszélgetésekkel mind az egymásnak nyújtott segítséggel gyakorolhattunk. A déli órákban pihenésképpen a felállított sátrakba húzódhattunk be. A délután felé haladva, egyre jobban érzékeltük az éhséget, így Pasitka Hermann és Piller Tibor vezetésével elindult a megtartott halak feldolgozása, és a tűz előkészítése. Fagyűjtés, fahordás, tűzgyújtás, halpucolás, főzés, és mi egyebek.

Ezután pedig az alkotás elfogyasztása következett, ami nem más volt mint ízletes halászlé, és sütőtárcsán sült paprikás lisztbe forgatott hal. Majd jóllakottan visszatérhettünk botjainkhoz, mivel még korántsem volt vége a horgászatnak, sőt a délután előrehaladtával a termetesebb pontyok, harcsák is megjelentek, és olyan erővel indultak meg a vízben, a horog felvétele után, hogy egyszer nem a hal jött ki, hanem a bot ment be. A megoldás nagyon biblikus módon született meg, mivel egy másik felszerelést bedobva, vált lehetővé az elsőként a vízbe esett bot felszínre hozása, de sajnos a tettes már nem volt a horgon.

Az éjszaka közeledtével, a szúnyog invázió kellős közepén is folytattuk tovább a próbálkozást, majd lassan mindenki nyugovóra tért. A hajnali hűvösben is volt egy-két elszánt versenyző, akik az utolsó órákat is kihasználták. Miután mindannyian felkeltünk, összeszedelőzködtünk, és fáradtan, de mégis feltöltődve indultunk el hazafelé.

Köszönjük ezt az emlékezetes időtöltést a szervezőknek, Pasitka Hermannak és Piller Tibornak!

Pasitka Paulo beszámolója