Ne vesd meg Isten ajándékát! – 2019. február 10.

DR. HACK PÉTER PRÉDIKÁCIÓJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA:

Jézus egy történelmi szempontból is fontos példázatot mondott Jeruzsálembe bevonulásakor. A tanítványokat nagyon foglalkoztatták a próféciák. Tudták, hogy lesz olyan időszak, amikor Jézus Krisztus Jeruzsálemből fog uralkodni a világ fölött. Jézust aznap sokan várták így Jeruzsálemben.A zsidó nép várta és várja a Messiást, hogy helyreállítsa a királyságot, és beüljön Dávid trónszékébe. A tanítványok azt gondolták, hogy elérkezett ez az idő. Zavar volt bennük, mert volt egy elképzelésük, hogy miként fog folytatódni az üdvtörténelem, de a várakozásuk nem teljesedett be, mert Jézus akkor még nem alapította meg a földi királyságát. Akkor, amikor Jézus meghalt, de még feltámadása után sem értették, miért így történt. Ez éppen a mi érdekünkben, a nemzetekből valókért történt így, hogy mi is bejuthassunk az üdvösségbe.

JÉZUS KRISZTUS KIRÁLYKÉNT FOG ELJÖNNI A VILÁGRA, DE VIRÁGVASÁRNAPON EZT A MIVOLTÁT MÉG ELREJTETTE.

Akkor még emberi formában volt jelen, nem dicsőséges formában. El kellett végeznie a megváltás teljes művét, hogy ne pusztán a földi hatalmat szerezze meg, hanem a szellemvilág fölötti hatalmat is. A Sátán akadályozza ugyan az isteni tervet, de Isten győzelemre fogja vinni a maga szándékát.

E történet, amit Jézus elmondott, egy nemes emberről szól, aki mielőtt elment, javakat bízott a szolgáira, hogy gazdálkodjanak vele. A nemes ember elment, hogy országot foglaljon el, de időközben az alattvalók egy része fellázadt, és nem kívánta, hogy uralkodjék fölöttük. Visszatérésekor a szolgáit elszámoltatja, hogyan gazdálkodtak a rájuk bízott javakkal. Azokat az alattvalókat, akik gyűlölték őt, és nem akarták, hogy ő uralkodjon rajtuk, azokat ellenségeinek nevezi és megöleti.

Az uralkodás nem önmagában rossz, hanem attól függ, hogy milyen személy az, aki uralkodik. Ezt ma kevesen értik a világban. Az Ezeréves Királyság idején csodálatos hely lesz a Föld, a Paradicsomhoz hasonló, mert a Messiás fog uralkodni. Akik alárendelik magukat Isten uralmának, azok élhetnek benne.

A Sátán akadályozza az isteni tervet, de Isten győzelemre fogja vinni a maga szándékát

A példázat azt mutatja be, hogy Jézus Krisztus egy időre eltávozott, de vissza fog térni, és megerősíti uralmát. Amikor ez megtörténik, akkor nyilvánvalóvá fog válni az egyes ember sorsa: aki alávetette magát az Ő uralmának, az bemehet a nyugodalmába, aki nem, azokon ítéletet gyakorol. Látni kell, hogy Jézus Krisztus ilyen uralkodóként fog visszatérni, tehát hamis az a kép, amit Róla a világ ma kialakít, amely szerint mindenkit csak megjutalmaz. A példázat egyik eleme, hogy vannak neki ellenségei.

A lázadás nemzeti szinteken is zajlik, és egyéni szinten is. Vannak, akik nem akarják elfogadni Isten törvényeit: hogy minden élet Istentől van, és nincs joguk elvenni más ember, például a magzat életét, vagy hogy a nemiséget nem választhatja meg az ember. Más isteni törvényeket is le akarnak rázni az emberek. Pedig ez a lázadás esélytelen. Ezt jelzi a 2. Zsoltárban a zsoltáros azzal, hogy Isten kineveti őket, és azután szól nekik haragjában. Azok járnak jól, akik nem akarják felülírni Isten törvényét. Aki kivonja magát alóla, az vesztes lesz.

JÉZUS KRISZTUS ÚRKÉNT, HATALOMMAL JÖN EL. AZ ELLENE VALÓ LÁZADÁS ESÉLYTELEN.

A példázat másik vonala az, hogy akik nem akarnak az Úr ellenségei lenni, azoknak Ő adott befektetni valót. Nagy összegről volt szó, ami akkoriban egy ember több éves munkabérének felelt meg. Nagyon nem mindegy, hogy a kapott összeget ki hogyan használta fel. Bajba kerülhetnek azok, akik megvetik az Istentől kapott ajándékot, és nem használják azt az Ő dicsőségére. A példázatban rossz szolga volt az, aki elrejtette, ahelyett, hogy gyarapította volna. Az ő esetében semmi haszna nem volt, hogy rábízták azt a nagy kincset. A legnagyobb ajándék az élet. Súlyos bűn az öngyilkosság, az ilyen ember elveszik, mert nem becsüli meg Isten ajándékát. Ugyanígy az is bűn, ha valaki a kapott nemi hovatartozását nem fogadja el. Ajándék a tisztaság is. Ne dobd a gyöngyeidet a disznók elé!

Vannak, akik nem akarják elfogadni Isten törvényeit: hogy minden élet Istentől van, és nincs joguk elvenni más ember, például a magzat életét, vagy hogy a nemiséget nem választhatja meg az ember

Több példát is láthatunk a Szentírásban, hogy az Istent megvető magatartás következménye a kudarc. Ézsau megvetette az elsőszülöttséget, mondván, „mire jó nekem az?” Emiatt hiába kereste később az áldást, Isten elutasította őt. Kudarcot vallott abban, amihez elvileg értett, mert azt olvassuk róla: vadászathoz értő ember volt. Nem jó az ajándékok megvetése, mert az fáradtsághoz, majd elkeseredéshez vezethet, amit önsajnálat követhet, majd jön az önjutalmazás, és a teljes önközpontúság. Ezért nincs helye az önsajnálatnak, hanem kudarc idején azt kell megvizsgálnunk, hogy hol, milyen területen vetjük meg Isten ajándékát?

 AZ ISTENT MEGVETŐ MAGATARTÁS KÖVETKEZMÉNYE A KUDARC. FORDÍTVA IS IGAZ: A KUDARC MINDIG AZ ISTEN MEGVETÉSÉBŐL SZÁRMAZIK.

Úgy használjuk-e Istentől kapott ajándékunkat, lehetőségeinket, ahogy Ő elvárja? Ő jól tudja, hogy kinek mennyi ajándékot adott, és meg fogja kérdezni mindenkitől, hogy azokat hogyan használta.

Ajándékok a körülöttünk lévő emberek is. Ne hagyjuk, hogy elszigetelődjünk egymástól! Az ördög célja, hogy izolálja egymástól az embereket, hogy jobban érezzék magukat a számítógépükkel, mint egymással. Értékelni kell az embertársainkat, és tartani velük a kapcsolatot Isten dicsőségére, és életmentésre.

Ma még meg lehet békülni Istennel, ezért keresni kell erre a lehetőséget. Nem élhet az ember függetlenül: vagy Isten szövetségese, vagy Isten ellensége. Isten ellen harcolni biztos kudarchoz vezet. Aki viszont Istennel szövetséget köt, az pedig használja az ajándékait Isten dicsőségére, és akkor számíthat a mennyei Király jutalmára.

ELHANGZOTT IGÉK:

• Lukács evangéliuma 19:11- 28, 11:37-40
• Filippi levél 2:5-11
• Mózes V. könyve 10:17-18
• Zsoltárok könyve 136:1-3, 2:1-12
• Timótheushoz írt I. levél 6:14-16
• Jelenések könyve 17:14, 19:11-16
• Máté 25:14-30
• Mózes I. könyve 25:29-34, 26:34-35
• Malakiás 1:2-3
• Róma 9:13
• Zsidókhoz írt levél 12:16-17

(Fotók: Matolcsi Barna)