Ifjúsági Fórum a pécsi Ifjúsági Gyülekezetben – 2017. május 12.

Dr. Szabó András és felesége, Herta voltak az ifjúsági alkalom vendégei május 12-én. Történetük magával ragadó és felemelő, minden fiatal megszólítva érezhette magát, hiszen nemcsak a megtérésük és helyreállásuk, hanem személyes bizonyságaik, gyógyulásaik és egymásra találásuk pillanatai is felelevenedtek az este során.

Gyermekkoruk

András mélyen katolikus szülők első gyermekeként született Székesfehérváron. A hatvanas évek kommunista-szocialista miliőjében templomba jártak, András még ministránsfiú is volt. Szülei egyfajta „csendes forradalmárként” léptek fel a rendszerrel szemben, míg a gyerekek a Május 1. téri általános Iskolába jártak és az Élmunkás utcában laktak. Apai vonalon zsidó gyökereiket antiszemita beállítottsággal, szalonzsidózással igyekezték leplezni. Már általános iskolásként pornográf tartalmakkal találkozott, és különböző bűnei miatt érzett lelkiismeret-furdalását a havi gyónás sem enyhítette. Tornász és kosaras felmenői nyomán ő is sikereket ért el a sportokban, versenyszerűen kézilabdázott és kosarazott, a vitorlázás szerelmese volt.

Alapvetően vidáman és tartalmasan teltek a napjai, de amikor egyedül maradt, hatalmas ürességet érzett. Mivel András nagyapja bányaorvosként, édesapja pedig gasztroenterológusként kereste kenyerét, András óhatatlanul az orvosi pálya felé orientálódott, bár általános iskolai prózamondó versenyen elért területi első helyezés mutatta, hogy az irodalom felé is van érzékenysége. Édesanyja kitartó biztatása kellett ahhoz, hogy a színes sport és szabadidős programok mellett a tanulással is foglalkozzon.

Herta szintén Székesfehérváron nőtt fel egy jó nevű, a rendszerrel szimpatizáló, materialista családban. Anyakönyvi kivonatát ugyanaz a hölgy írta alá, aki Andrásét is. Fiatalon nem annyira a tanulás hozta lázba, hanem a néptánc-fellépések és a pezsgő táncházak. Későbbi férjéhez hasonlóan ő is szeretett színpadon lenni, szerepelni.

Gimnazista korában súlyos balesetet szenvedett egy biciklitúrán, melynek során az előtte és mögötte haladó osztálytársait halálra gázolták, míg neki „csupán” a térde sérült meg.

Már ekkor drasztikusan átérezte, hogy kell lennie egy oknak, amiért ő maradt életben, és nem a társai. Pszichiáter híján elkezdett templomba járni, remélve, hogy választ kap az őt foglalkoztató komoly kérdésekre.

Megismerkedésük és megtérésük

Mindketten ugyanabba az általános iskolába jártak, egy baráti körhöz tartoztak, az érdeklődési körük is hasonló volt. Amikor Herta bevallotta szerelmét, András visszakozott, hiszen a legjobb barátja, Herti táncpartnere udvarolt neki, aki nem mellesleg megjegyezte egyszer Hertának, hogy egyetlen férfit tud csak elképzelni mellé, és az az András.

Ezután négy évig nem találkoztak, Herta szülei kiköltöztek Bécsbe, Herta pedig, egy éves Szabadbattyáni Általános Iskolai, képesítés nélküli tanári munka után kezdte meg tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

András egy sikertelen egyetemi felvételi után műtősegédként dolgozott a székesfehérvári kórházban. Itt látott először halott embert. Elementáris erővel tudatosult benne, hogy minden ember halálra van ítélve. Egyszer ő is farkasszemet nézett vele. Egy hetes-nyolcas erősségű viharba keveredett a Balatonon, ahol szörfdeszkájába kapaszkodott. Ez akadályozta meg őt a megfulladástól, de a kijutástól is, ugyanis nem tudta egy éves keresményének a gyümölcsét csak úgy elengedni.

Valóságos csodaként élte meg, hogy egy profi vitorlázó éppen akkor járt arra, amikor ő már kezdte feladni a reményt. Hertához hasonlóan Isten gondoskodott arról, hogy túlélje ezt a pillanatot.

Elhatározta, hogy másodszorra sikerülni fog neki a felvételi a PTE Általános Orvostudományi Karra, ami meg is történt. Az egyetemen a felsőbb évesek azonnal szárnyaik alá vették a tehetséges sportolót és előadót. Baráti köre, a „Benetton csapat” hatalmas lendülettel vetette bele magát a szórakozás minden formájába, diktálva a diákok lendületes életét. Egy-egy esemény után azonban megint ugyanazt a kongó ürességet élte meg. András negyedéves hallgatóként Balatonalmádiban találkozott újra Hertával egy diszkóban. Szóba elegyedett vele, és ezúttal szeretett volna neki udvarolni, de Herta dacból visszautasította.

Budapesti tanulmányai során Herta egyik nap beült egy kápolnában, amikor egy nő az oltár elé borult. Ettől Herta úgy megijedt, hogy a Duna partig meg sem állt. Azt érezte, hogy ott közelebb van hozzá Isten, mint a templomban. Egy nap az ablaknál állva azt érezte, ha nem keresi fel Andrást élete egy nagy lehetőségét szalasztja el. Megkereste Andrást és innentől kezdődött kapcsolatuk, mely nem sokkal később esküvőben csúcsosodott ki. Szüleik révén jólétben teltek napjaik, de András fél év házasság után ugyanazt a régi ürességet kezdte tapasztalni.

Ekkor robbant be a az életükbe Jézus Krisztus neve.

Öccse, Balázs ugyanis az egész családot magára haragította azzal a kijelentésével, hogy „ha Jézus Krisztust jobban meg lehet ismerni, én elhagyom a katolikus egyházat”.

Hogy felfegyverkezzen az érvelésre, András elkezdte lapozni a Bibliát. Ahogyan olvasott, egyre világosabb lett számára, hogy Balázsnak van igaza. Megmozdult benne az Ige. Életében először mondott el egy őszinte imát Istennek, mellyel behívta Őt az életébe. Arra a kimondhatatlan örömre és világosságra, ami a belsejét akkor eltöltötte, a mai napig tisztán emlékszik. Herta egy darabig értetlenül nézte a férjén végbemenő változást, ám hamarosan őt is eltalálta az Élet. Nem sokkal később Budapestre, a Folyondár utcai gyülekezeti házba is eljutottak, ahol Jézus Krisztust elismerték Megváltójuknak.

Elmondásuk szerint hatalmas áldás volt számukra, hogy ép családokban, szeretetben nevelkedhettek, de az igazi változást nem a szerelem, a vagyon, a sport vagy a siker hozta meg számukra, hanem az, hogy lelki és szellemi értelemben milliomosok lettek. András az egész „Benetton csapat” előtt megvallotta Jézus nevét. Herta erre úgy emlékezett vissza, hogy hajnali kettőkor arra ébredt, hogy a férje nincs mellette, ezért biciklivel felkerekedett az éjszakában.

Végül a kollégiumi szobába benyitva találta meg Andrást és a térdre esett, megtört csapatot: mindenki teljes szívéből Istenhez fordult.

Folyamatosan akadt lehetőségük elmondani az embereknek, hogy Isten szeretete feltétel nélküli. András sok haldokló emberhez juttatta el azt a világosságot, ami őt megérintette.

Herta utolsó államvizsgája után 10 nappal született meg Réka. András ekkor még az orvosi egyetem utolsó éveseként olajfestmények árulásával kereste kenyerüket, valamint gyakran járt gombazsákokat pakolni. A sikeres államvizsga után, az akkori orvostúlprodukció ellenére állást kapott a Baranya Megyei Kórház Belgyógyászati osztályán Sorra jöttek a gyermekek Réka után: András, Áron. Herta a szakvizsgát követően hat évig ügyvédkedett, majd megszületett negyedik gyermekük, Sára. Herta szerint a karrierjének csúcsa: gyermekei.

Megtérés után soha nem tapasztalták azt, hogy Isten egy pillanatra is elhagyta volna az életüket. Számos súlyos betegségből teljesen megszabadította őket Isten. Az évek során megértették, hogy úgy lehet teljes az élet, ha a család és a munka közben az ember Istent szolgálja. András Kálebet nevezte meg bibliai példaképének, aki úgy tudott egy következő generáció képviselői között élni, hogy a látása és a hite nem halványult el.

Istennel való járás állandó korrekcióra, tanulásra készteti Őket, ezért Herta a jogi diploma, az ügyvédi szakvizsga, majd a négy gyermek felnevelése után beiratkozott a Szent Pál Akadémia teológiai kurzusára, ahol most másodéves.

András az orvosi diploma után belgyógyászati, majd családorvosi szakvizsgát szerzett, részt vett az ormánsági egészségügy átszervezésében, az új egészségügyi központ létrehozásában, miközben egészségügyi menedzserként, MBA közgazdászként, a Szent Pál Akadémia hallgatójaként, két háziorvosi praxist, szakorvosi szolgáltatási rendszert üzemeltet, s a pécsi Hit Gyülekezete egyetemi lelkészeként szervezi a fiatalok szellemi életét a Pécsi Tudomány Egyetemen.

(Fotók: Szabó Barnabás)

Pasitka Janina összefoglalója