Dr. Hack Péter: A hetedik világkorszak – Regionális ifjúsági Istentisztelet

Regionális ifjúsági Istentisztelet - A hetedik világkorszak

Regionális ifjúsági Istentisztelet – 2019. április 19.

2019. április 19.-én, a már önmagában is jelentőségteljes Nagypénteken újabb regionális ifjúsági alkalomra került sor a pécsi Hit gyülekezetében. Az Istentiszteleten Dr. Hack Péter adott számunkra bibliai betekintést a jövőről, azaz a hetedik világkorszakról, melynek összefoglalója alább olvasható:

A húsvét előtti pénteken Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és eltemetéséről emlékezik meg a világ. E jeles esemény számunkra pedig azért nagyon hangsúlyos, mert az a korszak, amiben ma jelenleg élünk, nem csupán Jézus Krisztus halálával, hanem sokkal inkább feltámadásával kezdődik. A Biblia alapján a hatodik korszak fordulópontja akkor fog bekövetkezni, amikor Jézus visszatér a felhőkig, és magával ragadja azokat, akik hozzá tartoznak. Az elragadtatás után folytatódni fog még ugyan a jelenlegi korszak legalább három és fél évig, de ezt követően Jézus ismét eljön a Földre hatalommal és dicsőséggel, immár nem szolgai, hanem királyi formában. Ezután lesz a hetedik világkorszak.

Regionális ifjúsági Istentisztelet - A hetedik világkorszak

Az Istentiszteleten Dr. Hack Péter

Nélkülözhetetlen, hogy a szívünkben legyen egy vágy erről a korszakról, mert ez a kereszténység lényege. A mai napon különösen hangsúlyozni kell, hogy a kereszténység nem a múltról, hanem a jövőről szól. Félreértik és félremagyarázzák a Bibliát azok, akik a múltba néző, nosztalgikus vallásként tekintenek a kereszténységre. A múlton már változtatni nem lehet, de a jövőt még lehet alakítani a döntéseink által. A Biblia alapján az az ember, aki a bűn hatalma alatt él, fogságban élő ember, akit Jézus meg tud szabadítani, de ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy Isten megszűnt volna erkölcsi lény lenni.

Isten valóban hosszútűrő és nagykegyelmű, ugyanakkor igazságos és nem hagyja a bűnt büntetlenül.

A Bibliát tanulmányozva számos jövőre vonatkozó próféciai kijelentésekkel találkozhatunk, melyet Jézus Krisztus is fontosnak tart, hogy foglalkozzunk velük és értelmezzük azokat.  A Jelenések könyvét olvasva látni fogjuk, hogy Jézus kinyilatkoztatta a jövőt szolgáinak.


 „Jézus, a Messiás kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak azokat az eseményeket, amelyeknek hamarosan meg kell történniük; ő pedig tudtukra adta ezeket, elküldve angyalát szolgájához, Jánoshoz, aki tanúságot tett Isten szaváról, Jézus, a Messiás tanúságtételéről, és mindarról, amit látott. Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják a prófécia szavait, és megtartják az abban leírtakat, mert nemsokára itt a kijelölt idő.” (Jelenések 1:1-3)


Isten fontosnak tartotta, hogy a tanítványainak legyen egy világos jövőképük, azért, hogy a világkorszak végét készen várják. Ma még az e világ fejedelme uralkodik a Földön. Sokszor kérdezik az emberek, hogy miért engedi meg Isten azt a sok rosszat, ami a Földön történik? Azért, mert az ember átadta a Sátánnak a világot, aki kezdettől fogva embergyilkos volt. A megtéréssel ki lehet szakadni a Sátán uralma alól, aminek következtében megjelenik rajtunk keresztül Istennek országa. Még nem mi irányítjuk ezt a világot, viszont mi fogjuk, a földi élet pedig arra szolgál, hogy erre felkészüljünk.

A keresztény élet egy nagy egyetem: arra készít fel bennünket, hogy amikor eljön a hetedik korszak, készen álljunk a kormányzásra.

Dániel próféta a babiloni fogság idején élt, amikor Isten ítélete rajta volt már Izraelen. Dániel böjttel és imával könyörgött Hozzá, hogy jelentse ki a jövő korszakait. Imái meghallgatásra találtak, és Isten angyalt küldött válaszul. Ennek egy része is felolvasásra került a pénteki Istentiszteleten:


„A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánuk, és az különb lesz, mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni. És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentjeit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.” (Dániel 7:24-25)


A bibliamagyarázók az Ószövetség alapján egyetértenek abban, hogy az ideig (1 év), időkig (2 év), és fél időig (1/2 év) összesen három és fél évet jelent. Ennek értelmében a Biblia alapján kijelenthető, hogy ennyi ideig fog uralkodni az Antikrisztus a Földön, nekünk pedig feladatunk készülni arra, hogy addigra már ne legyünk itt.


„De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elvesszen. Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentjei népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.” (Dániel 7:26-27)


Ez igerészlet a hatodik korszak végét, az Antikrisztus uralmának lezárását jelenti, amit Isten Dániel próféta által már évezredekkel ezelőtt kijelentett, valamint azt, hogy ezt el is fogják venni és vissza fog kerülni Jézus Krisztus kezébe, a Királyok Királyához. Erről a Jelenések könyvében is szó esik:


„Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban: fölöttük nincs hatalma a második halálnak, hanem Isten és a Messiás papjai lesznek; és vele együtt fognak uralkodni ezer éven át.” (Jelenések 20:6)


Jézus Krisztusnak az uralma el fog jönni a Földre és a szentjeivel együtt ezer évig fog uralkodni a Földön.

Ennek az lesz a célja, hogy az emberiséggel megértesse és bemutassa, milyen lett volna a Föld, amennyiben az első emberpár nem hisz jobban a Sátánnak, mint Istennek. Ámde nem mindegy, hogy az említett ezer évben a testünk a földben elbomlott állapotban és a szellemünk a pokolban lesz, vagy feltámadott testben együtt uralkodunk Isten szentjeivel és Jézussal a Földön! Ez a kormányzás Jeruzsálemben fog megvalósulni, lesz egy új Jeruzsálem, egy mennyei város, melyet János ír le részletesen a Jelenések könyvének 21. és 22. fejezetében. Ézsaiás próféta szintén ír e korszakban bekövetkező idilli állapotról, amikor még az állatok vad természete is megszűnik, majd később az Újszövetségben Pál apostol is alátámasztja a Föld felszabadulását, s a teremtett világ sóvárgó várását:


„És lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat; A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik; És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét: Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.” (Ézsaiás 11:6-9)



„Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki azt alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ, egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.” (Róma 8:19-22)


A fenti igékben említett korszak lesz az, amikor Izrael áldás lesz a Föld népei számára és bekövetkezik az ígéret, amit Ábrahámnak tett Isten akkor, amikor kész volt arra, hogy fiát feláldozza. Ő végül nem tette meg, Isten viszont igen, odaadta az egyszülött fiát, Jézust azért, hogy a mi bűneinket elvegye. Ezzel nyitotta meg a lehetőséget, hogy Ábrahámon keresztül Izrael áldás forrása legyen a nemzetek számára:


„Én magamra esküszöm, azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek: Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.” (1 Mózes 22:16-18)


Eme ígéret sokkal inkább lesz szemmel látható a jövőben, melyről Ézsaiás próféta is írt:


„Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde; Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.” (Ézsaiás 2:2-4)


A fenti igében olvashatjuk, hogy még az emberi kegyetlenség és a háború is megszűnik e korszakban, amit természetesen majd megelőz Isten igazságos ítélete. Zakariás próféta írja le könyvének 14. fejezetében azoknak büntetését, akik az Antikrisztus uralma alatt Jeruzsálem ellen vonulnak fel.
Jézus kortársai tisztában voltak a próféciákkal, ahogyan nekünk is meg van rá a lehetőségünk, de nem ismerték fel, hogy éppen körülöttük teljesednek be.

A számunkra adott, jövőre szóló próféciák ugyanúgy be fognak teljesedni a mi életünkben is, nekünk erre pedig készülnünk kell.

A Jelenések könyve 20 és 21 fejezete részletes betekintést ad nekünk a jövőbe, mind az ezeréves királyságról, mind pedig az utána lévő eseményekről:


„Mikor pedig eltelik az ezer év, ki fogják engedni a Sátánt börtönéből, és kimegy majd, hogy eltévelyítse a föld négy szegletén élő nemzeteket (…) Elözönlötték széltében a földet, körülvették a szentek táborát és a szeretett várost; de tűz szállt le Istentől a mennyből, és elemésztette őket. A Rágalmazót pedig, aki eltévelyíti őket, bedobták a tűz és kén tavába, ahol a vadállat és a hamis próféta is van; éjjel-nappal gyötrődnek majd a világkorszakok világkorszakain át. A Halál és a Pokol pedig a tűz tavába vettetett: ez a második halál. Akit nem találtak fölírva az Élet Könyvében, az a tűz tavába vettetett.” (Jelenések 20:7-15-részlet)


Azért beszélünk mindig az igazságról, hogy az életünk ne a tűz tavában végződjön, amit a földi életben hozott döntéseink és cselekedetink határoznak meg. Ne tekintsük természetesnek, hogy olyan korban élhetünk, amikor szabadon lehet hirdetni az evangéliumot, mert a történelem során nagyon kevés ilyen időszak volt. Ez nem azt jelenti, hogy kezdjünk el egy célok nélküli életet élni, hiszen a Biblia is mondja, hogy mi vagyunk a Földnek sója, a világ világossága és a jó cselekedeteinkből tudunk életeket vonzani Istenhez. Ezt remeteként nem lehetne megtenni. Legyen irgalom a szívünkben mások felé is, mert az idő nagyon rövidre van szabva, ne nézzük közömbösen, ha valaki a kárhozat felé tart.

Aki győz, annak megadatik, hogy örökké éljen.

Győzni küzdelem nélkül nem lehet, ennek érdekében pedig tegyünk erőfeszítést! Néha rövid távon úgy tűnhet, hogy előnyösebb a bűnt követni, látszólag nagyobb örömöt, megelégedést okoz, de a kockázat hatalmas, az üdvösség a tét. Istenen kívül még egy valaki tudja pontosan, hogy mennyire rövid idő van már hátra, a Sátán. Célja pedig az, hogy minél több embert magával rántson a pokolba. Isten a Szent Szellem által meg akarja ismertetni velünk a terveit, az eljövendő titkát, ezért érdemes tanulmányoznunk a Bibliát. Az Efézusbeliekhez írt levél is arról tesz tanúságot, hogy Isten ki szeretné jelenteni számunkra az akaratát a Szent Szellem által:


„Megismertetvén velünk az Ő akaratának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában, Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind a melyek a mennyekben vannak, mind a melyek e földön vannak;” (Efézus 1:9-10)


Fontos ügynek kell tartanunk, hogy minél több ember jusson a Mennybe. Meg kell tanulnunk ezért áldozatokat hozni, szembe menni másokkal és konfrontálódni a hazugságokkal, rágalmakkal szemben. Akiből ez iránt a lelkesedés hiányzik, imádkozzon, hogy kapjon olyan érintést az Úrtól, amiből megérti, hogy milyen fontos időszaknak vagyunk a részesei. A Szent Szellem tudja valóságossá tenni a szellemünkben, hogy van Menny, ezért szükséges a folyamatos kapcsolat, hogy mindig bizonyságot tudjon tenni e hely valóságáról a szellemünkben.

(Fotók: Fekete Eszter és Akaró Rafael)

Bosnyák Boglárka jegyzete